Az EU-nak és ezen belül Magyarországnak is az egyes nyersanyagoktól való kritikus függősége rávilágít arra, hogy egyre sürgetőbben szükséges, hogy elmozdulás történjen az erőforrás-hatékonyabb gazdaság és a fenntartható fejlődés irányába. Az erőforrás-hatékonyság, az újrahasznosítás és az újrahasználat fokozását célzó stratégiák fontosak a társadalmi-gazdasági fejlődés kezelése szempontjából is, tekintve az erőforrások hozzáférhetőségének korlátozottságát és a nagy importfüggőséget.
Az ásványi foszfát alapú műtrágya újrahasznosított tápanyaggal való kihelyettesítése az Európai Unió úgynevezett "körforgásos gazdaság" cselekvési tervének (COM(2015)614) egyik jelentős célkitűzése.
Jelenleg az Unió piacán jelenlévő növényi tápanyagot szolgáltató készítmények mintegy 50%-a jelenleg nem tartozik az 2003/2003/EK rendelet (Műtrágya Rendelet) hatálya alá. Ez igaz néhány szervetlen műtrágyára és minden szerves anyagból, mint például az állati vagy más mezőgazdasági és élelmiszeripari melléktermékekből, előállított tápanyagokra. Az eltérő nemzeti szabályozások és szabványok miatt az újrahasznosított tápanyagot tartalmazó termésnövelő termékek nehezen jutnak a belső piacra.
A Bizottság a műtrágyákra vonatkozó uniós szabályozás felülvizsgálatára tett javaslatot. A kezdeményezés, COM(2016) 157 final - Rendelet a CE-jelöléssel ellátott termésnövelő termékek forgalmazására vonatkozó szabályok megállapításáról) fő politikai célja annak ösztönzése, hogy az Unióban a körforgásos gazdasággal összhangban a hazai szerves- vagy másodlagos nyersanyagokból nagyarányú újrahasznosított növényi tápanyaggyártás valósuljon meg, amelynek révén a hulladékot és melléktermékeket a haszonnövények tápanyagaivá alakítják át. Az új uniós szabályozás az újra-feldolgozott tápanyagok uniós szintű elismerésének megkönnyítését célzó intézkedésekkel jár, ezáltal ösztönözve egy uniós szintű piac fenntartható fejlődését.
A rendelet tervezet (COM(2016) 157 final) szerint a „termésnövelő termék” olyan anyag, keverék, mikroorganizmus vagy bármely más anyag, amelyet önmagában vagy más anyaggal keverve alkalmaznak vagy alkalmazni szándékoznak növényeken vagy azok rhizoszférájában a növények tápanyaggal való ellátása vagy a tápanyag-hasznosulás javítása érdekében.
A tervezett rendelet I. melléklete tartalmazza a funkció szerinti termékkategóriákat (szerves trágya, szerves-ásványi trágya, szervetlen trágya, talajjavító anyag, termesztőközeg, agronómiai adalékanyag, növényi biostimuláns), illetve ezekre vonatkozó minőségi követelményeket, valamint szennyező anyag határértékekekt.
A II. melléklet az összetevő kategóriákat és azokra vonatkozó követelményeket tartalmazza. A EU jelöléssel ellátott termésnövelő termék kizárólag olyan összetevőket tartalmazhat, amelyek megfelelnek egy vagy több összetevő kategóriára vonatkozó követelménynek. Az összetevő kategóriák közé a komposzt és a fermentációs maradékok már bekerültek, míg a bioszén (állati és növényi), struvit és hamu vonatkozásában a feltételrendszer kidolgozása folyamatban van.
A tervezett rendelet III. melléklete a címkézési követelményeket tartalmazza, míg a IV. melléklet a Megfelelőségi eljárásokra vonatkozó szabályokat tartalmazza.
Az új rendelet előnyei:
A tervezett, és várhatóan 2018/2019-ben életbelépő új Uniós szabályozás kedvező a mezőgazdasági termelők számára, mivel Az innovatív trágyák gyártásában és forgalmazásában bekövetkező növekedésnek köszönhetően bővül a gazdálkodók számára rendelkezésre álló trágyák kínálata, ami hozzájárulhat az élelmiszer-termelés költséghatékonnyá tételéhez és hatékonyabb erőforrás-felhasználásához. A másodlagos nyersanyagok hasznosításával elősegíti a magyar agrárium jobb nyersanyag-felhasználást, valamint a köz- és magánszereplők számára gazdasági lehetőségekre váltja a hulladékgazdálkodási problémákat.
A gyártók számára előnyt jelent, hogy rugalmasabb a termékekre vonatkozó követelmények, miközben a biztosítja az emberek, állatok vagy növények egészségének, a biztonságnak és a környezetnek a fokozott védelmét.
Az Európai Bizottság STRUBIAS (struvite-bioszén-hamu) Munkacsapata
Az Európai Bizottság Belső Piac, Ipar-, Vállakozás- és Kkv politikájáért felelős Főigazgatósága (DG GROW) az Európai Bizottság Kötös Kutatóközpontjával (DG JRC) közösen egy külső szakértőkből álló technikai munkacsapatot (STRUBIAS TWG) hozott létre, melynek célja a struvite-bioszén-hamu termékek és azok előállításának kritérium rendszerének uniós szintű kidolgozása összhangban a termésnövelő termékek szabbályozásának új EU-tervezetével (COM(2016)157 FINAL).
A STRUBIAS technikai munkacsapat szakértőinek feladata a tanácsadás, beleértve a javaslatok, műszaki ajánlások és feltételek megfogalmazása a különböző melléktermékekből és szerves hulladékokból előállított újrahasznosított tápanyagokat (kiemelten a foszfor) tartalmazó bioszén, struvite és hamu termékek vonatkozásában. Ennek eredményeként, várhatóan 2018-2019-re kidolgozásra kerül a fenti termékek vonatkozásában a (1) termék minőségi követelményei, (2) kiindulási anyagokra vonatkozó feltételek, (3) a kezelési eljárásokra és technológiákra vonatkozó követelmények, valamint (4) minőségbiztosítási követelmények átfogó rendszere. Ezáltal bioszén termékek bekerülhetnek a termésnövelő termékekre vonatkozó rendelet II. mellékletébe, mint engedélyezett CE-termésnövelő termék összetevő. Így a rendeletben meghatározott feltételek és kritériumok maradéktalan teljesülése esetén szabadon forgalmazhatóvá válnak az Unió belső piacán, azaz bármely tagállamban.
A rangos STRUBIAS technikai munkacsapat 2016. június 6-7.-én tartotta az alakuló ülését Sevillában, ahol a bioszén termékvonal képviseletére a bioszén és biofoszfát nemzetközi szakértője Edward Someus/Terra Humana Kft. került kiválasztásra.
EIP-AGRI Fókusz csoport
Az Európai Bizottság által működtetett EIP-AGRI (Európai Innovációs Partnerség a „mezőgazdasági termelékenységért és fenntarthatóságért) Service Point fókusz csoportot hozott létre idén májusban, melynek témája a tápanyag-gazdálkodás területén a szerves trágya és más organikus tápanyagok felhasználásának növelése a mezőgazdaságban. A most megalakult fókuszcsoport feladata a szerves trágya és egyéb szerves tápanyagok feldolgozási módszereinek azonosítása, eszközök és megoldások meghatározása a növények számára elérhető tápanyagtartalom méréséréről. A fókuszcsoport az tápanyagellátás problémáinak vagy lehetőségeinek gyakorlati innovatív megoldásaira keresi a választ, illetve támaszkodnak a kapcsolódó hasznos projektek tapasztalataira is.
A fókusz csoportba 20 nemzetközi szakértő lett pályázat útján kiválasztva, köztük mezőgazdasági termelők, gazdasági szereplők, tanácsadók és neves kutatóintézetek kutatói.
Nagy megtiszteltetésnek tekinthető, hogy Magyarország újrahasznosított bio-foszfát és bioszén kiemelt EU fejlesztését Edward Someus képviseli (Terra Humana Kft), aki a foszfor újrahasznosítás egyik jelentős szakértője, a tavaly befejeződött REFERTIL FP7 nemzetközi projekt koordinátora és technológia fő tervezője.
Jogharmonizációval kapcsolatos cikkek:
Magyar Biokultúra Szövetség, Biokultúra Hírlevél (2016 október): Az új EU jogharmónizáció javaslat főbb elemei
Magyar Biokultúra Szövetség, Biokultúra Hírlevél (2016 szeptember): Foszfát, mint kritikus nyersanyag
Agrárágazat (2016 szeptember): Legyen tiszta bioszén a talajban
Agrárágazat (2016 június): Újrahasznosított tápanyagok körforgásos agrártermelésért - Új uniós szabályozás küszöbén
A REFERTIL projekt az Európai Unió 7. Keretprogramjának társfinanszírozásával valósult meg, a 289785 számú támogatási szerződés keretében 2011-2015 között. 
